A durumtészta lényege, hogy durumlisztből, tojás felhasználása nélkül készítik. A mediterrán térségben elterjedt durumbúza fehérjében gazdagabb, mint a búza, és jóval rugalmasabb is annál, ezért lehet könnyedén tésztát készíteni belőle.
És hogy miért egészséges? Egyrészt, mert a durumtészta összetett szénhidrátokból áll, ezeknek pedig nagyon jelentős szerepük van az izomzatunk növekedésében, ráadásul remek energiaforrásnak is számítanak. Így ha megfelelő alapanyagokkal fogyasztjuk, például zöldségekkel, halak húsával, akkor az egészséges étrendünkbe is kiválóan beilleszthető.
Másrészt a durumtészta könnyen okoz telítettségérzetet. Ennek köszönhetően – bármilyen meglepő is – a fogyókúrás étrend részévé is válhat, hiszen nem kell belőle sokat fogyasztani a jóllakáshoz. Ráadásul sokkal lassabban emésztjük meg, mint a többi szénhidrátban gazdag élelmiszert, így kitolhatjuk az éhségérzet megjelenését, de közben energiát adunk izmainknak.
A durumbúzát más néven keményszemű búzának is nevezik. Első ránézésre nem sokban különbözik a közönséges búzától.
A durumbúza a hagyományos búzával ellentétben az emésztést segítő rostokban, értékes A, B és E-vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, valamint fehérjetartalma is magasabb. Utóbbi tulajdonságának köszönhető, hogy a durumlisztből készült tészták eredendően rugalmasak – ezért használják előszeretettel az olaszok is, hagyományos száraztésztáik elkészítéséhez.
Fogyasztása javasolt ha:
Cukorbeteg vagy: a hagyományos búzától eltérően a durumbúzában található keményítőt a szervezetünk nehezebben tudja lebontani. Ezáltal a durumlisztből készült termékek lassabban emelik a vércukorszintet – így a te étrendedbe is beilleszthetőek.
Rendszeresen, aktívan sportolsz: a durumlisztből készült termékek fehérjetartalma jóval magasabb, mint a fehér lisztből készült társaiké, s így hozzájárulhatnak a napi ajánlott fehérjebeviteled biztosításához.
Problémáid vannak a koleszterinszinteddel, vagy tojásallergiád van: a durumbúzából készült tészták tojás hozzáadása nélkül is megállják a helyüket.
Egyszerűen csak ügyelsz az egészségedre, vagy diétázol: a durumbúza glikémiás indexe alacsonyabb, mint a hagyományos búzáé, így nemcsak a cukorbetegek, hanem a fogyókúrázók, diétázók számára is tökéletes választás.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A lényege, hogy durumlisztből, tojás felhasználása nélkül készítik. A mediterrán térségben elterjedt durumbúza fehérjében gazdagabb, mint a búza, és jóval rugalmasabb is annál, ezért lehet könnyedén tésztát készíteni belőle.
És hogy miért egészséges? Egyrészt, mert a durumtészta összetett szénhidrátokból áll, ezeknek pedig nagyon jelentős szerepük van az izomzatunk növekedésében , ráadásul remek energiaforrásnak is számítanak. Így ha megfelelő alapanyagokkal fogyasztjuk, például zöldségekkel, halak húsával, akkor az egészséges étrendünkbe is kiválóan beilleszthető.
Másrészt a durumtészta könnyen okoz telítettségérzetet. Ennek köszönhetően – bármilyen meglepő is – a fogyókúrás étrend részévé is válhat, hiszen nem kell belőle sokat fogyasztani a jóllakáshoz. Ráadásul sokkal lassabban emésztjük meg, mint a többi szénhidrátban gazdag élelmiszert, így kitolhatjuk az éhségérzet megjelenését, de közben energiát adunk izmainknak.
A durumbúzát más néven keményszemű búzának is nevezik. Első ránézésre nem sokban különbözik a közönséges búzától.
A durumbúza a hagyományos búzával ellentétben az emésztést segítő rostokban, értékes A, B és E-vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, valamint fehérjetartalma is magasabb. Utóbbi tulajdonságának köszönhető, hogy a durumlisztből készült tészták eredendően rugalmasak – ezért használják előszeretettel az olaszok is, hagyományos száraztésztáik elkészítéséhez.
Fogyasztása javasolt ha:
Cukorbeteg vagy: a hagyományos búzától eltérően a durumbúzában található keményítőt a szervezetünk nehezebben tudja lebontani. Ezáltal a durumlisztből készült termékek lassabban emelik a vércukorszintet – így a te étrendedbe is beilleszthetőek.
Rendszeresen, aktívan sportolsz: a durumlisztből készült termékek fehérjetartalma jóval magasabb, mint a fehér lisztből készült társaiké, s így hozzájárulhatnak a napi ajánlott fehérjebeviteled biztosításához.
Problémáid vannak a koleszterinszinteddel, vagy tojásallergiád van: a durumbúzából készült tészták tojás hozzáadása nélkül is megállják a helyüket.
Egyszerűen csak ügyelsz az egészségedre, vagy diétázol: a durumbúza glikémiás indexe alacsonyabb, mint a hagyományos búzáé, így nemcsak a cukorbetegek, hanem a fogyókúrázók, diétázók számára is tökéletes választás.
A lényege, hogy durumlisztből, tojás felhasználása nélkül készítik. A mediterrán térségben elterjedt durumbúza fehérjében gazdagabb, mint a búza, és jóval rugalmasabb is annál, ezért lehet könnyedén tésztát készíteni belőle.
És hogy miért egészséges? Egyrészt, mert a durumtészta összetett szénhidrátokból áll, ezeknek pedig nagyon jelentős szerepük van az izomzatunk növekedésében , ráadásul remek energiaforrásnak is számítanak. Így ha megfelelő alapanyagokkal fogyasztjuk, például zöldségekkel, halak húsával, akkor az egészséges étrendünkbe is kiválóan beilleszthető.
Másrészt a durumtészta könnyen okoz telítettségérzetet. Ennek köszönhetően – bármilyen meglepő is – a fogyókúrás étrend részévé is válhat, hiszen nem kell belőle sokat fogyasztani a jóllakáshoz. Ráadásul sokkal lassabban emésztjük meg, mint a többi szénhidrátban gazdag élelmiszert, így kitolhatjuk az éhségérzet megjelenését, de közben energiát adunk izmainknak.
A durumbúzát más néven keményszemű búzának is nevezik. Első ránézésre nem sokban különbözik a közönséges búzától.
A durumbúza a hagyományos búzával ellentétben az emésztést segítő rostokban, értékes A, B és E-vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, valamint fehérjetartalma is magasabb. Utóbbi tulajdonságának köszönhető, hogy a durumlisztből készült tészták eredendően rugalmasak – ezért használják előszeretettel az olaszok is, hagyományos száraztésztáik elkészítéséhez.
Fogyasztása javasolt ha:
Cukorbeteg vagy: a hagyományos búzától eltérően a durumbúzában található keményítőt a szervezetünk nehezebben tudja lebontani. Ezáltal a durumlisztből készült termékek lassabban emelik a vércukorszintet – így a te étrendedbe is beilleszthetőek.
Rendszeresen, aktívan sportolsz: a durumlisztből készült termékek fehérjetartalma jóval magasabb, mint a fehér lisztből készült társaiké, s így hozzájárulhatnak a napi ajánlott fehérjebeviteled biztosításához.
Problémáid vannak a koleszterinszinteddel, vagy tojásallergiád van: a durumbúzából készült tészták tojás hozzáadása nélkül is megállják a helyüket.
Egyszerűen csak ügyelsz az egészségedre, vagy diétázol: a durumbúza glikémiás indexe alacsonyabb, mint a hagyományos búzáé, így nemcsak a cukorbetegek, hanem a fogyókúrázók, diétázók számára is tökéletes választás.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A durumtészta lényege, hogy durumlisztből, tojás felhasználása nélkül készítik. A mediterrán térségben elterjedt durumbúza fehérjében gazdagabb, mint a búza, és jóval rugalmasabb is annál, ezért lehet könnyedén tésztát készíteni belőle.
És hogy miért egészséges? Egyrészt, mert a durumtészta összetett szénhidrátokból áll, ezeknek pedig nagyon jelentős szerepük van az izomzatunk növekedésében, ráadásul remek energiaforrásnak is számítanak. Így ha megfelelő alapanyagokkal fogyasztjuk, például zöldségekkel, halak húsával, akkor az egészséges étrendünkbe is kiválóan beilleszthető.
Másrészt a durumtészta könnyen okoz telítettségérzetet. Ennek köszönhetően – bármilyen meglepő is – a fogyókúrás étrend részévé is válhat, hiszen nem kell belőle sokat fogyasztani a jóllakáshoz. Ráadásul sokkal lassabban emésztjük meg, mint a többi szénhidrátban gazdag élelmiszert, így kitolhatjuk az éhségérzet megjelenését, de közben energiát adunk izmainknak.
A durumbúzát más néven keményszemű búzának is nevezik. Első ránézésre nem sokban különbözik a közönséges búzától.
A durumbúza a hagyományos búzával ellentétben az emésztést segítő rostokban, értékes A, B és E-vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, valamint fehérjetartalma is magasabb. Utóbbi tulajdonságának köszönhető, hogy a durumlisztből készült tészták eredendően rugalmasak – ezért használják előszeretettel az olaszok is, hagyományos száraztésztáik elkészítéséhez.
Fogyasztása javasolt ha:
Cukorbeteg vagy: a hagyományos búzától eltérően a durumbúzában található keményítőt a szervezetünk nehezebben tudja lebontani. Ezáltal a durumlisztből készült termékek lassabban emelik a vércukorszintet – így a te étrendedbe is beilleszthetőek.
Rendszeresen, aktívan sportolsz: a durumlisztből készült termékek fehérjetartalma jóval magasabb, mint a fehér lisztből készült társaiké, s így hozzájárulhatnak a napi ajánlott fehérjebeviteled biztosításához.
Problémáid vannak a koleszterinszinteddel, vagy tojásallergiád van: a durumbúzából készült tészták tojás hozzáadása nélkül is megállják a helyüket.
Egyszerűen csak ügyelsz az egészségedre, vagy diétázol: a durumbúza glikémiás indexe alacsonyabb, mint a hagyományos búzáé, így nemcsak a cukorbetegek, hanem a fogyókúrázók, diétázók számára is tökéletes választás.
A durumtészta lényege, hogy durumlisztből, tojás felhasználása nélkül készítik. A mediterrán térségben elterjedt durumbúza fehérjében gazdagabb, mint a búza, és jóval rugalmasabb is annál, ezért lehet könnyedén tésztát készíteni belőle.
És hogy miért egészséges? Egyrészt, mert a durumtészta összetett szénhidrátokból áll, ezeknek pedig nagyon jelentős szerepük van az izomzatunk növekedésében, ráadásul remek energiaforrásnak is számítanak. Így ha megfelelő alapanyagokkal fogyasztjuk, például zöldségekkel, halak húsával, akkor az egészséges étrendünkbe is kiválóan beilleszthető.
Másrészt a durumtészta könnyen okoz telítettségérzetet. Ennek köszönhetően – bármilyen meglepő is – a fogyókúrás étrend részévé is válhat, hiszen nem kell belőle sokat fogyasztani a jóllakáshoz. Ráadásul sokkal lassabban emésztjük meg, mint a többi szénhidrátban gazdag élelmiszert, így kitolhatjuk az éhségérzet megjelenését, de közben energiát adunk izmainknak.
A durumbúzát más néven keményszemű búzának is nevezik. Első ránézésre nem sokban különbözik a közönséges búzától.
A durumbúza a hagyományos búzával ellentétben az emésztést segítő rostokban, értékes A, B és E-vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, valamint fehérjetartalma is magasabb. Utóbbi tulajdonságának köszönhető, hogy a durumlisztből készült tészták eredendően rugalmasak – ezért használják előszeretettel az olaszok is, hagyományos száraztésztáik elkészítéséhez.
Fogyasztása javasolt ha:
Cukorbeteg vagy: a hagyományos búzától eltérően a durumbúzában található keményítőt a szervezetünk nehezebben tudja lebontani. Ezáltal a durumlisztből készült termékek lassabban emelik a vércukorszintet – így a te étrendedbe is beilleszthetőek.
Rendszeresen, aktívan sportolsz: a durumlisztből készült termékek fehérjetartalma jóval magasabb, mint a fehér lisztből készült társaiké, s így hozzájárulhatnak a napi ajánlott fehérjebeviteled biztosításához.
Problémáid vannak a koleszterinszinteddel, vagy tojásallergiád van: a durumbúzából készült tészták tojás hozzáadása nélkül is megállják a helyüket.
Egyszerűen csak ügyelsz az egészségedre, vagy diétázol: a durumbúza glikémiás indexe alacsonyabb, mint a hagyományos búzáé, így nemcsak a cukorbetegek, hanem a fogyókúrázók, diétázók számára is tökéletes választás.
A durumtészta lényege, hogy durumlisztből, tojás felhasználása nélkül készítik. A mediterrán térségben elterjedt durumbúza fehérjében gazdagabb, mint a búza, és jóval rugalmasabb is annál, ezért lehet könnyedén tésztát készíteni belőle.
És hogy miért egészséges? Egyrészt, mert a durumtészta összetett szénhidrátokból áll, ezeknek pedig nagyon jelentős szerepük van az izomzatunk növekedésében, ráadásul remek energiaforrásnak is számítanak. Így ha megfelelő alapanyagokkal fogyasztjuk, például zöldségekkel, halak húsával, akkor az egészséges étrendünkbe is kiválóan beilleszthető.
Másrészt a durumtészta könnyen okoz telítettségérzetet. Ennek köszönhetően – bármilyen meglepő is – a fogyókúrás étrend részévé is válhat, hiszen nem kell belőle sokat fogyasztani a jóllakáshoz. Ráadásul sokkal lassabban emésztjük meg, mint a többi szénhidrátban gazdag élelmiszert, így kitolhatjuk az éhségérzet megjelenését, de közben energiát adunk izmainknak.
A durumbúzát más néven keményszemű búzának is nevezik. Első ránézésre nem sokban különbözik a közönséges búzától.
A durumbúza a hagyományos búzával ellentétben az emésztést segítő rostokban, értékes A, B és E-vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, valamint fehérjetartalma is magasabb. Utóbbi tulajdonságának köszönhető, hogy a durumlisztből készült tészták eredendően rugalmasak – ezért használják előszeretettel az olaszok is, hagyományos száraztésztáik elkészítéséhez.
Fogyasztása javasolt ha:
Cukorbeteg vagy: a hagyományos búzától eltérően a durumbúzában található keményítőt a szervezetünk nehezebben tudja lebontani. Ezáltal a durumlisztből készült termékek lassabban emelik a vércukorszintet – így a te étrendedbe is beilleszthetőek.
Rendszeresen, aktívan sportolsz: a durumlisztből készült termékek fehérjetartalma jóval magasabb, mint a fehér lisztből készült társaiké, s így hozzájárulhatnak a napi ajánlott fehérjebeviteled biztosításához.
Problémáid vannak a koleszterinszinteddel, vagy tojásallergiád van: a durumbúzából készült tészták tojás hozzáadása nélkül is megállják a helyüket.
Egyszerűen csak ügyelsz az egészségedre, vagy diétázol: a durumbúza glikémiás indexe alacsonyabb, mint a hagyományos búzáé, így nemcsak a cukorbetegek, hanem a fogyókúrázók, diétázók számára is tökéletes választás.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.
A tönkölybúzát néhány éve fedezték fel újra, amikor a búza, illetve a búzából készített liszt egészségesebb alternatívája után kutattak.
A tönkölybúzát már a vadászó-gyűjtögető ember is fogyasztotta. I.e. 6000 környékén pedig már Délnyugat-Ázsiában termesztették. Az i. e. V. évezred környékén a tönköly megjelent Európa keleti vidékein, és i.e. 2000 körül már az Alpok környékén termesztették. Népszerűsége egészen a XIX. század végéig megmaradt. Egy német nyilvántartás szerint 1850-ben még a termesztett gabona 94 százaléka tönkölybúza volt Svájc területén. Innen terjedt el aztán egész Európában.
A XX. században a tönkölybúza helyét különféle nemesített búzafajok vették át, a tönkölybúza termesztése teljesen háttérbe szorult. Ennek fő oka a tönkölybúza kiválóságához is szervesen hozzájáruló külső héj, amelyet a betakarítás során nem távolítanak el a szemekről. Ez a héj az, ami megvédi a rovaroktól és a szennyeződésektől, a héjnak köszönhetően hosszabb ideig friss marad. De ennek a maghéjnak köszönhetően vált sokadlagos gabonává, mivel az újszerű búzák héját sokkal könnyebben el lehet távolítani, így kevesebb munka árán válik feldolgozhatóvá.
A tönkölybúza nagyon egészséges. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és a sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6) és E-vitamin található benne, valamint kálium, kalcium, vas, mangán, magnézium, fluor, niacin, réz, szelén, cink és rost.
A tönkölybúza könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet, a benne lévő anyagok viszonylag gyorsan felszívódnak az emberi szervezetben. Hosszú távú, rendszeres fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az érfalakon lerakódott zsírréteg.
A tönkölybúzában lévő vitaminok és ásványi anyagok lassítják az öregedési folyamatokat, rugalmassá teszik a test szöveteit, javítják a teljesítőképességet. Jó hatással van a fejfájásra, s más idegrendszeri problémákra. Erősíti az immunrendszert.
Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. Arra azonban figyeljünk, hogy a tönköly nem gluténmentes.